Címlap Honnan ered az "ördög ügyvédje" kifelezés?

„Honnan ered és mit jelent pontosan az ördög ügyvédje kifejezés?”


Az ördög ügyvédjének nevezünk valakit, ha egy vitában nem feltétlenül saját véleményének megfelelően szembeszegül valakivel, csak azért, hogy vitapartnere betekintést nyerjen a másik oldal nézőpontjába is. A módszert oktatási céllal is alkalmazzák vitatechnikák elsajátítása során.

A fogalom eredetileg a római katolikus egyházhoz kapcsolódik. A boldoggá és szentté avatási eljárás során a Promotor fidei (a hit előmozdítója) töltötte be az ördög ügyvédje (advocatus diaboli) szerepét. Feladata az volt, hogy összegyűjtse és előterjessze mindazokat az információkat, amelyek az adott jelölt boldoggá illetve szentté avatása ellen szólnak, és megcáfolja a jelöltnek tulajdonított csodatételeket.

Vele szemben állt az advocatus dei, azaz az isten ügyvédje, aki pedig az avatás mellett szóló érveket hozta fel. Kettejük vitájának eredménye határozta meg, hogy az adott személyt boldoggá illetve szentté avatták-e. Az ördög ügyvédjén múlott tehát, hogy alkalmatlan, nem megfelelő életű személyek avatásával ne sérüljön az egyház hitele.

II. János Pál pápa 1983-ban eltörölte ezt a funkciót, és ezzel ugrásszerűen megnőtt a szentté és boldoggá avatottak száma: pápasága alatt mintegy 500 személyt avattak szentté és több mint 1300-at boldoggá, míg korábban a teljes XX. században összesen 98 szentté avatásra került sor.