Címlap Ügyvédi titoktartás

Ügyvédi titoktartás

Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az ügyvéd-ügyfél kapcsolat egyik legérzékenyebb területe. Az ügyvédnek ahhoz, hogy megbízója képviseletét eredményesen láthassa el ismernie kell a rábízott üggyel kapcsolatos valamennyi olyan adatot, tényt mely az ügyfél pozíciójának érdekében releváns.
Az ügyvédi titokként kezelendő adatok köre – az ügyvédi tevékenység sokrétűségéből adódóan – nehezen behatárolható. Ez az oka annak is, hogy erre vonatkozóan  az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettséget megállapító, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény sem tartalmaz iránymutatást. A törvény a titoktartási kötelezettség körében csak arról rendelkezik, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titokkör elemeinek taxatív felsorolása a gyakorlatban lehetetlen, hiszen az egyaránt felölelheti a megbízó személyes adatait, üzleti titkait (üzleti kapcsolatait, vállalkozása jövedelmi viszonyait, pénzügyi helyzetét), nem ritkán a bank-, vagy adótitok körébe tartozó adatokat (pénzforgalmi mozgások, bankszámla követelések, az adó-, és járulékfizetés vagy bevallási kötelezettség adatai), családjogi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél – adott esetben az ellenérdekű fél – családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó  tényeket.
Ezek alapján nem lehet kérdéses, hogy az ügyfelet olyan bizalmi viszony fűzi jogi képviselőjéhez, melynek alapján a joggal várja el, hogy az ügyvéddel közölt adatai bizalmas kezelésben részesülnek.
Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége kiterjed minden olyan intézkedésre, mely ahhoz szükséges, hogy a tudomására jutott adat illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség tehát nem csak „hallgatási kötelezettségét” jelenti, hanem vonatkozik az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat tartalmazó, általa szerkesztett vagy rendelkezésére bocsátott bármilyen (rendszerint elektronikus vagy papíralapú) adathordozók kezelésére is.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség független az ügyvédi megbízástól. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség az első ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik. Ennek tehát nem feltétele, hogy az ügyfél az ügyvédnek tényleges, formális megbízást adjon. Elegendő az is, ha az ügyfél tanácsadásért keresi fel az ügyvédet és ez a kapcsolat további együttműködés nélkül zárul. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség ügyvédi megbízási szerződéstől való függetlensége érvényes annak megszűnésére is. Az ügyvéd a rábízott titkot azután is köteles megőrizni, hogy megbízását teljesítette, vagy a megbízási szerződés akár az ügyfél, akár az ügyvéd részéről felmondásra került.
Az ügyvédi titoktartás az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat az ügyvéd tevékenységét vizsgáló hatóságok előtt is védi. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédnél végzett hatósági vizsgálat (pl. nyomozóhatósági házkutatás, adóellenőrzés) során a hatóság nem jogosult ezen adatokat megismerni, sőt az ügyvédnek kifejezett kötelessége az ügyvédi titok hatóságok előtti védelme.
Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a titokgazda, vagyis a megbízó, annak jogutódja, vagy a megbízó törvényes képviselője adhat felmentést.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak az ügyvédet személyesen terheli, hanem kiterjed az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelöltek, ügyviteli alkalmazottak), az ügyvédi szervekre, ezek tisztviselőire és alkalmazottaira is, ideértve a kötelezettség fentebb tárgyalt keletkezésére és megszűnésére is.
Az ügyvéd a rábízott titok megtartásáért felelősséggel tartozik. A titoksértő ügyvéddel szemben az illetékes ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A kamara fegyelmi tanácsa, ha az ügyvéd felelősségét megállapítja vele szemben fegyelmi büntetést alkalmaz, ami lehet pénzbüntetés, de súlyosabb esetben a kamarából való kizárás is. Az ügyvédet a szakmai szervezettel szembeni etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli. Ez azt jelenti, hogy a titoktartási kötelezettségét megszegő ügyvédtől a polgári jog általános szabályai szerint vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető. Az ügyvéd felelősségének harmadik eleme a büntetőjogi felelősség. A Büntető Törvénykönyv az ügyvédi titoksértést nem kezeli önálló tényállásként ezért, az ügyvéddel szemben is a mindenkire irányadó szabályok alkalmazandók, bár nem kétséges, hogy az ügyvéd az átlagemberhez képest szigorúbb elbírálásra számíthat.